Hossza: 1 kötet
Japán kiadó: Biblos
Egyéb kiadó:----
Fanfordítás:
Angol: Atlantisdream, Countless Time
Magyar: Yaoiarts - Arita
Kodaka Kazuma, többek között a Kizuna, a Midare Somenishi
és a Kusatta Kyoushi no Houteishiki szerzője – hogy csak párat említsek
a leghíresebb művei közül – a legsikeresebb yaoi mangakák közé tartozik. Számtalan
más hosszabb-rövidebb manga és doujinshi köthető a nevéhez, de ezek közül én
most egy rövidebb, kevésbé ismert, munkásságában nem annyira tipikus mangát
szeretnék bemutatni.
Az Ihoujin Etrange szereplői,
Kodakánál szokatlanul, természetfeletti lények, démonok, akik az emberek
életenergiájával táplálkoznak, amelyet - stílusosan – szeretkezés közben
szereznek meg. Az aktusnak azonban van egy kissé kellemetlen mellékhatása: az
alany energiájának nagy részét elveszítve, egy-két ilyen lakoma után menthetetlenül
elhalálozik. A démonok alapból nem szoktak értük krokodilkönnyeket hullatni, de
a szépséges Tsukiya nem hétköznapi eset. Lelkizős típus, és általában
beleszeret partnereibe, ezért inkább tartózkodik a táplálkozástól – amíg bírja.
Nem így barátja, Gento, a promiszkuitás bajnoka, számtalan kis
démonpalánta apja, aki igencsak szeretne több lenni Tsukiyának jóbarátnál és
alkalmi vigasztalónál. Kérdés azonban, hogy megbízhat-e Tsukiya egy ilyen
alakban?
Kettejük egymás körüli tánca persze
nem garantálná az izgalmakat a teljes köteten keresztül, de hamarosan
megjelennek Gento gyermekei – illetve közülük kettő – aminek köszönhetően a
páros története egy szeleburdi család történetévé válik. Ez határozottan jót
tesz a sztorinak. A természetfeletti kisbaba és a bónuszként hozzácsapódó
kamasz srác igencsak megnehezítik gyermeknevelésben járatlan dadájuk, Tsukiya
sorsát. Kodaka összetéveszthetetlen humora pedig, amely a képekben és a
szövegben is egyaránt megnyilvánul, bőséges teret kap a kibontakozásra. Kapunk
persze drámát, meg némi angstet és majdnem-tragédiát is, sőt a két főszereplő
kapcsolatának ábrázolása is eléggé különbözik a yaoiban gyakori,
összejöttek-és- aztán-boldogan-éltek-amíg-meg-nem-haltak klisétől. Hálistennek.
A rajzolás az én szememben nagyon
szép, egyszerű, letisztult vonalak, harmonikus és kidolgozott képek jellemzik.
Tsukiya emlékeztet a Midare Somenishi intrikus gonoszára, de abszolút pozitív
szereplő – figyelemre méltó, hogy a mangaka két mennyire különböző egyéniséget
alkotott meg, szinte ugyanolyan testben. Az én kedvencem viszont Gento volt,
lobogó, göndör fekete oroszlánsörényével és playboyos viselkedésével. Iszonyúan
tenyérbemászó a fickó, de szerettem a Tsukiyával közös jeleneteiket. A két
gyerek közül Rui, a kicsi, igazi kis tündér – Kodaka mindig is jó volt a
gyerekek megrajzolásában. Aya, a cuki kis tiniprostinak látszó veszélyes
ragadozó számomra kicsit fárasztó volt, de alapjában véve szerethető figura.
Aki szereti Kodaka mangáit, vagy
csak úgy szeretne olvasni egy rendkívül jó kis yaoit, nagyon nem nyúlhat mellé
az Ihoujin Etrange-zsel.
Arita
Letöltés: itt
Nagyon tetszik, köszönöm! :D
VálaszTörlés