Yaoiarts

Hagio Moto: Zankoku na Kami ga Shihaisuru (folyamatban)

  

Kiadás éve: 1992
Hossza: 17 kötet
Japán kiadó: Shogakukan
Egyéb kiadó: ----

Fanfordítás:
Angol: The Pink Panzer, Gaosubs, Carfisher
Magyar: Yaoiarts - Arita

Ismertető:

Talán már mindenki találkozott azzal az érzéssel, mikor hallott vagy olvasott egy mangáról, hogy ezt azonnal látnia KELL. Jártam már úgy, hogy megszereztem a vágyott művet, és nem azt kaptam, amit vártam, így mostanában már inkább előre felkészülök az esetleges csalódásra – ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé lennék kíváncsi. Miután egy Hagio Motóval készült interjúban olvastam a Cruel God Rules in Heavenről, öt évet adtam volna az életemből, ha lett volna angol, német, vagy bármilyen számomra érthető fordítás belőle. Ilyen áldozatot szerencsére nem kellett hoznom, mert a Pink Panzer, ha lassan is, de elkezdte fordítani – és kiderült, hogy az az öt év nem is lett volna kevés ezért az élményért. Persze ez most túlzás, és a fangirl beszél belőlem, de ha próbálok is objektív maradni, akkor is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni erről a történetről. Gyönyörűen megrajzolt, kemény és ütős drámai manga, komoly mondanivalóval, sok-sok angsttal és egy szépséges szerelmi szállal, mindazoknak, akik szeretik az ilyet.

Központi témája a szexuális zaklatás pusztító hatása a személyiségre, valamint az a fájdalmas és sok küzdelemmel járó folyamat, melynek során az áldozat képes lesz feldolgozni az őt ért traumát. Hagio Moto már foglalkozott ezzel a kérdéssel 1974-ben készült Thoma no Shinzou című klasszikus művében, azonban ott meglehetősen finoman érzékeltette a történéseket, szinte kizárólag az érzelmi oldalra helyezve a hangsúlyt. A Cruel God Rules in Heavent azonban, az alkotó véleménye szerint, a Thoma felnőtt verziójának tekinthetjük, mivel itt abszolút nagytotálban a képünkbe kapjuk, hogy mit jelent, és mivel jár a szenvedő fél számára az erőszak és megaláztatás. Ez meglehetősen furcsa lehet azoknak az olvasóknak, akik a Finderen vagy az Okane na Gain szocializálódtak – de említhetnék itt számos más yaoi mangát is, hiszen ennek a műfajnak szerves részét képezik az erőszakos, vagy legalábbis non-con együttlétek. Megszokott zsáner, hogy a seme jön, kijelenti: „mostantól az enyém vagy” és nekiesik az ukének, aki kezdetben tiltakozik, de hamarosan ráérez a dolog jó oldalára.

Sok elképzelés létezik arra vonatkozóan, hogy ez miért van így. Az egyik magyarázat szerint, az aktus előtti ellenkezés a japán kultúra része – az ukének tehát egyszerűen illik tiltakoznia. Másrészt ezek a jelenetek kielégítik a női olvasók teljes kiszolgáltatottságról, és erőszakról alkotott fantáziáit is, amelynek élét pont azzal veszik el, hogy a letámadott nem az olvasóval azonos nemű nő, hanem férfi. Így az egész helyzet távolabb kerül a befogadótól, s kevésbé jelent számára frusztrációt. A non-con egyben feszültség fokozására is szolgálhat, megmutathatja a seme által érzett szerelem hevét, melynek hatására a férfi elveszíti józan ítélőképességét. De nagyszerű alkalom ez az uke számára a felelősség elhárítására is. Az uke fél ezekben a történetekben igazából vágyik arra, ami következik – ezért nem is beszélhetünk a legtöbb esetben igazi erőszakról - de különböző aggályok miatt nem mer, vagy nem tud lépni. A seme ellentmondást nem tűrő viselkedése azonban mintegy leveszi a döntés felelősségét a válláról – ami történik, részben kényszer, tehát a passzív fél nyugodtan élvezheti. S ez az utóbbi kifejezés a dolog kulcsa – mert ha erőszak történik, ha nem, a vége a legtöbb yaoiban mindig élvezet. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen a műfaj jellegzetességének tekinthető, de a túl fiatal olvasók ennek hatására esetleg hamis elképzeléseket alakíthatnak ki.

Amit a Cruel Godban láthatunk az ennek a tökéletes ellentéte – itt az erőszak, erőszak, a fájdalom – legyen testi vagy lelki – igazán fájdalom, és nem siklik át a gyönyörbe. Emiatt olvasás közben folyamatosan az járt a fejemben, hogy basszus, ezt a mangát minden olyan kistini fangirlnek el kellene olvasnia, aki képes azt leírni, hogy ő „szereti az erőszakot, mert az olyan jó”.

A történet egyik főhőse Jeremy, egy tizenhat éves bostoni fiú. Édesanyja egyedül neveli, apja meghalt, így Jeremy talán kicsit komolyabb és felelősségteljesebb a kortársainál. Anyja, a gyönyörű szőke Sandra, kedves, mosolygós és nagyon érzékeny lélek, az a fajta gyenge nő, aki nem igazán tudja megállni a helyét az életben. Hajlamos kétségbeesni, és öngyilkosságot is megkísérelt már egyszer egy férfi miatt, ezért a fia igyekszik minél jobban megkímélni, s amennyire tőle telik, védelmezni őt. Ettől eltekintve Jeremy egy teljesen normális, intelligens és segítőkész kamasz fiú. Vannak barátai és egy aranyos kis barátnője, akivel dúl köztük a szerelem, s már az első közös nyaralást tervezgetik. Nagyon bájosak együtt, Jeremy pedig igazán szeretni való - különb gyereket nem is igen kívánhatna magának egy fiús anyuka. Az alkotó részéről zseniális húzás, hogy időt szán a szereplők bemutatására, mert így a későbbi események még megrázóbbak lesznek.

Sandra egy napon megismerkedik a vagyonos angol Greggel, akivel gyorsan alakulnak közöttük a dolgok, és a férfi hamarosan megkéri a kezét. Az asszony csak úgy ragyog, elvarázsolja az a sok figyelmesség, amivel Greg körülveszi. Jeremy nagyon örül ennek, mert szeretné anyját boldognak látni – és az is felmerül benne, hogy ha Sandra férjhez menne, akkor a vele kapcsolatos problémák immár nem egyedül rá nehezednének. Az álom azonban egykettőre rémálommá válik. Kiderül, hogy Greg nem csak Sandrára, hanem Jeremyre is igényt tart. Megzsarolja a fiút, hogy nem veszi el az anyját, ha nem tesz a kedvére. Jeremy, ahogy minden normális ember tenné, nemet mond, de nem számol a következményekkel: Greg azonnal szakít Sandrával, aki csalódottságában öngyilkosságot kísérel meg. A nagy ijedtségre Greg visszatér, és Jeremy most már nem mond neki nemet. Innentől az események elindulnak egy lefelé tartó spirálon, amely a fiú számára egyenesen a pokolba vezet. Az elején még elhiszi, hogy ez csak egyszeri alkalom lesz, de aztán fel kell ismernie, hogy mostohaapjától nem fog megszabadulni.

Ha azt mondom, hogy Greg a mangairodalom egyik legundorítóbb figurája, akkor még enyhén fejeztem ki magam. Az utolsó rohadék a világ egyik legjobb színésze. Szépséges birtokán gyakorlottan játssza az előkelő urat és a gondos gazdát, Sandra körül sürögve a tökéletes férjet, első házasságából származó két fia előtt pedig a jó, bár elfoglalt apát. Csak Jeremy tudja, hogy mostohaapja egy perverz, aki örömét leli mások kínzásában, sőt még a gyilkosságtól sem riad vissza. Miután Angliába költöznek, Greg minden éjjel meglátogatja. Egy idő után a szimpla szex már nem is elég neki, előkerülnek a segédeszközök, a kötelek, a korbács és egy félelmetes maszk, amit Greg egyre gyakrabban visel. Állandóan azt hajtogatja, hogy milyen szerelmes Jeremybe, és mennyire fontos neki a fiú, amitől az ember gyomra felfordul, ha meglátja, hogy miket művel vele. A férfi egy ellentmondást nem tűrő zsarnok, aki különböző módszerekkel az egész környezetét irányítja. Senki sem szegülhet vele szembe, mindenkit manipulál, Jeremyt pedig erőszakkal, fenyegetéssel és folyamatos érzelmi zsarolással tartja kordában.

A fiú hónapokig - azaz köteteken keresztül - tűri a helyzetet, de lassanként az őrület szélére kerül, az olvasóval együtt, aki kénytelen végignézni Jeremy teljes megalázását és személyiségnek lassú szétesését. A mangaka részletekbe menő alapossággal ábrázolja a szisztematikus zaklatás pszichológiai következményeit. Mindezt nem a szexjelenetek explicitségével éri el. Tudjuk, mi történik a két szereplő között, és villanásokkal érzékelteti a szexuális aktust is, de nem látunk túl sok konkrétumot – általában csupán a végeredmény tárul a szemünk elé, de az is bőven sok(k). Az alkotó leginkább azonban a fiú érzéseire helyezi a hangsúlyt, hihetetlen erejű, szimbolista festményekre emlékeztető képi világgal, amely már-már a horror határát súrolja. A képeken brutálisan és mégis művészien jelenik a félelem, az iszony, az önvád, a pánik és a gyűlölet, s így sokkal hatásosabban illusztrálják a helyzetet, mint bármilyen durva rape jelenet.

Jeremy titkolja, ami vele történik, és részben magát is hibáztatja. Viselkedésében deviáns mintázatok tűnnek fel, gond van vele az iskolában, agresszíven reagál a dolgokra, de ezeket a tüneteket a környezete az életében beállt változásoknak és a kamaszkor velejáróinak tartja. Kezdetben a fiú még reménykedik, de lassanként teljesen kikészül, hallucinációk, rémálmok gyötrik, kínjában próbál a gyógyszerekhez fordulni. Menekülni már anyja miatt sem mer, hiszen Gregből kinézhető, hogy bármit megtenne Sandrával, hogy megbüntesse a fiút. Az asszony természetesen semminek sincs tudatában, annyira naiv, hogy a férje gyakorlatilag azt csinál vele, amit akar. Jeremynél végül elszakad a cérna, úrrá lesz felette a haláltól való rettegés, s a totális elkeseredés állapotában megbütyköli Greg autóját. Már semmi más nem érdekli, csak az, hogy kínzójától megszabaduljon – a merénylet sikerrel jár, de a végzetes útra Sandra is elkíséri a férjét, és a balesetben ő is halálát leli.

Jeremy ezután teljesen összeomlik. Nem tudni, mi történne vele, ha nem állna mellette Ian, Greg idősebb fia, történetünk másik fő figurája. Greg első házasságából két fiú született, Matt a fiatalabb, még szinte gyerek, Ian, az idősebb, kissé dekadens életet folytató, önfejű, de erős jellemű fiatalember. Kissé flegmán, gúnyolódva fogadja az új mostohát és annak fiát, de egész hamar kialakul nála egy védelmező ösztön Jeremyvel szemben. Apja halála után Iannek feltűnik Jeremy zavart viselkedése. Emiatt, és némely korábban látott furcsaság miatt feltámad benne a szörnyű gyanú, hogy a fiúnak köze lehet apja halálához. Nyomozása során bebizonyosodik, hogy gyanúja nem alaptalan, de ahogy egyre mélyebbre ás, szembesülnie kell a valósággal. Egy világ omlik össze benne, mikor Greg szekrényében megtalálja a megkínzott, megerőszakolt Jeremyről készített fotókat és eszközöket, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az apja nem az az ember volt, akinek addig hitte. Ian minden erejével próbál túljutni ezen, és védeni Jeremyt, nem csak a múlt árnyékától, de önmagától is. Mert mindazon túl, amit megtudott, egyre inkább realizálódik benne, hogy amit ő érez Jeremy iránt, jóval több a testvéri szeretetnél és sajnálatnál. Késztetéseinek azonban nem tud ellenállni, és kapcsolatuk Jeremyvel hamarosan szorosabbra fűződik. De milyen is ez a kapcsolat? Jeremyben nagymértékben jelen van az áldozatkomplexus és a félelem, ezért néha menekülne Iantól, de nagyon kötődik is hozzá. Ian retteg, hogy olyanná válik, mint az apja, és ugyanúgy fog bánni a fiúval, aki ki van szolgáltatva neki – bár az olvasó láthatja, hogy ez nem így van. Kettejük között vannak konfliktusok, de Ian minden érintése annyi szerelmet és gyengédséget árul el, hogy az ember csak gyönyörködni tud a képekben.

A legnagyobb teher azonban számukra a múlt, Greg szelleme, aki folyton-folyvást kísérti mindkettejüket, álmok, látomások formájában. A történet főként arra koncentrál, hogy a fiúk hogyan tudnak megküzdeni ezzel a gonosz szellemmel – ő tulajdonképpen az a kegyetlen istenség, akit a cím említ. Jeremynek mindezeken túl el kell számolnia a lelkiismeretével is, hiszen anyja halálát, ha akaratlanul is, de ő okozta. Tökéletesen felismerhetők rajta a poszttraumás stressz szindróma tünetei, amelyek azoknál szoktak jelentkezni, akik háborús eseményeket, súlyos baleseteket éltek túl, vagy nemi erőszak, esetleg életük ellen irányuló támadás áldozatai voltak. Jeremy ennek megfelelően újra meg újra átéli a vele történt borzalmakat, rémálmoktól és depressziótól szenved, bűntudat mardossa, érzelmileg eltompul, semmi nem jelent már számára örömet. A mangaka ennek az állapotnak az ábrázolásában is zseniálisat alkotott. Iannek és Jeremynek elég kevés jelenete van, ahol kettesben lehetnének, mert az apa alakja mindig ott szerepel a képeken, azaz a két fiú fantáziájában – leselkedik, suttog, fenyeget. Az elején még teljes életnagyságban jelen van, később már csak maszkban láthatjuk – a maszkban, amelyet próbál ráerőltetni Ianra, hogy rákényszerítse fiára saját korábbi szerepét. A küzdelem köteteken keresztül zajlik, néha szimbolikus, a szereplők belső lelki világát feltáró képek sorain át, melyeknek hatására az olvasó teljesen beleélheti magát a történetbe és azonosulhat a hősökkel. Arról nem is beszélve, hogy hány hasonló esetre derül fény a valóságban is. Sajnos túl gyakran olvashatunk a hírekben, gyerekeket, fiatalokat zaklató beteg emberekről – ilyenkor természetesen felháborodunk, és mélyen együtt érzünk az áldozatokkal, de egy ilyen manga talán közelebb segíthet ahhoz is, hogy jobban megértsük, mit érezhetnek ők.

A történetet angolul még csak részben olvashatjuk, de a raw verziót Aarinéktól le lehet tölteni. A fent említett kistiniken kívül, szívből ajánlom a klasszikus mangák rajongóinak, de tulajdonképp bárkinek, aki ezek után kedvet kapott hozzá. Szerintem a Cruel God – mivel kevésbé elvont, és jóval eseménydúsabb, mint a Thoma no Shinzou – fokozottabban számot tarthat a yaoirajongók érdeklődésére, már csak azért is, mivel a drámai események mellett nagyon fontos szerepet kap benne a szerelem. Ian tökéletes a szenvedélyes, de protektív seme szerepében, Jeremy pedig igazából bármelyikünk lehetne. Kettejük kapcsolata olyan típusú, amely méltán vonzhatja a yaoit az áradó érzelmek és a feszültség miatt kedvelőket. Az ő viszonyuk ábrázolására sem jellemző a túlzott explicitség, de azért így is kapunk jó néhány szép jelenetet. Mivel a manga jó tizenhét évvel a Thoma után készült, a rajzolása is emészthetőbb, és közelebb áll a mai rajongók ízléséhez. A mellékszereplők is megérnének egy misét, de mivel ez az iromány már így is elég hosszúra nyúlt, elég csak annyi róluk, hogy egytől egyig nagyon jól kidolgozottak és érdekesek. Remélem, hogy többeteknek sikerült ezzel az ismertetővel kedvet csinálnom ehhez a különleges mangához – nekem óriási élményt és katarzist jelentett, talán köztetek is lesz, akinek tetszeni fog! 

Arita 

Letöltés:

1. kötet: ch.1.,ch.2., ch.3., ch.4.,
2. kötet: ch.1a., ch.1.b., ch.2.a.,
Teljes kötetek: 1. kötet