2013. szeptember 6., péntek



Eda Yuuri/ Enjin Yamimaru: I Can’t Even Breathe Without You


Hossza: 1 kötet
Kiadás éve: 2005
Japán kiadó: Biblos
Egyéb kiadó: Deux Press

Fanfordítás:
Angol: Dangerous Pleasure


Ha valaha szobrot állítanának az élhetetlenségnek, akkor az I Can’t Even Breathe Without You főhőse, Niki, bátran pályázhatna a modell szerepére, biztos befutó lenne. Niki teljesen begubózva él. Előfordul, hogy egész nap a futonján a takarójába bábozódva szundikál, ahonnan csak enni kel fel. Nem mosakszik, nem takarít, nem megy sehova, még arra is képtelen, hogy összekapja magát és bevásároljon, vagy elvégezze a munkáját. Mert munkája azért van ennek a rakás szerencsétlenségnek – mi lehetne más, mint mangaka – de tehetsége ellenére abban sem sikeres, mivel a stressztől és a kihívásoktól csak még inkább befordul teljesen cselekvőképtelenné válva. Nagyon hamar maga alá temetné a kosz, a rendetlenség és a felhalmozódó pizzásdobozok, ha nem lakna a szomszédjában gyerekkori barátja, az elit üzletember, Shouji.
Ő Niki mindennapi megmentője – kirángatja az ágyból, elküldi fürödni, kiszellőzteti a lakását, megeteti, és még azt is megakadályozza, hogy végleg sírba vigye a szerkesztőjét és kirúgják a kiadójától. Ő az egyetlen, aki képes rávenni főhősünket, hogy higgyen magában annyira, hogy le merjen ülni és rajzoljon.

Kettőjüket szoros szálak kötik össze, így ez a kis idill akár szívmelengető is lehetne, de ha belegondolunk, egy ilyen helyzet azért elég természetellenes. Shouji is egyre inkább így érzi, és egy nap közli Nikivel, hogy elköltözik. Döntésében az is közrejátszik, hogy olyan érzéseket kezd felfedezni magában barátja iránt, amelyek messze túlmutatnak a barátságon. Ezt ellensúlyozandó, különösen kemény szavakkal vesz búcsút tőle, sőt le is támadja, amivel sikerül sokkolnia nem csak a másikat, de saját magát is. Niki összeomlik, de becsületére legyen mondva, megpróbálja megállni a helyét, viszont hamarosan súlyos botrányba keveredik, amelyben plagizálással vádolják…

A történet kedvesen és viccesen indul, azonban Shouji távozása után komolyabbá és nyomasztóbbá válik. Tragédiát ne várjunk, mert később megkapjuk a yaoiban általános pozitív végkifejletet, de ennek ellenére a szerzőnek sikerült belecsempésznie a sztoriba egy-két villanást a kegyetlen valóságból. A rajzolás szép, de nem kiemelkedő, az érzelmeket azonban jól ábrázolja. Shouji figurája, a gondoskodó seme tökéletes mintapéldánya, magas, öltönyös, férfias és gyengéd – kivétel, amikor nem, de ilyesmi csak ritkán, érzelmileg túlfeszített helyzetben fordulhat elő vele, és akkor is megbánja. Persze ukéjét ő is minden körülmények között megvédelmezi… Niki néha elég idegesítő a maga tehetetlenségével, de nagyon aranyos, könnyű megszeretni. A mangát az explicitebb jelenetek miatt nem ajánlom fiatalkorúaknak. Az utolsó szexjelenet egyébként - a yaoiban szokatlanul - tartalmaz egy-két bájosan naturális mondatot, amelyek nekem nagyon tetszettek, de előfordulhat, hogy ez valakinek nem jön be.

Arita

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése