Yaoiarts

Kara: Démonnapló / Mawang Ilgi

Rajzolta: KARA (Kim Yun-Gyong és Jong Un-Suk)
Írta: Lee Yun-Hee
Ötletadó regény: Lee Ji Hyung
Kiadás éve: 2000
Hossza: 7 kötet
Japán kiadó: Sigongsa
Angol kiadó: Tokyopop
Magyar kiadó: Fumax

A két főszereplő viszonya okán mondhatjuk a Démonnaplóra, hogy shonen ai elemeket tartalmaz, de igencsak a szégyellős fajtából való. Az érzések, bár nyilvánvalóak, végig kimondatlanok maradnak, még csak egy csók sem csattan el.

Ezt a történetet tehát nem yaoi-éhségünk kielégítése céljából érdemes a kezünkbe venni. De ha egy kellemesen eltöltött délutánra vágyunk és olyan helyen vagyunk, ahol nem keltünk feltűnést, ha néha harsányan felnevetünk, a Démonnapló ideális választás. Fantasy-ről van szó, melyben a főszerep egyértelműen a humoré. Ennek forrása elsődlegesen Raenef, az ártatlan, naiv, lusta és kissé butácska árva fiú, akinek hatalmas és kegyetlen démonnagyúrrá kéne válnia, amire azonban nincs sok esély. Hamar felismeri ezt tanítója és odaadó szolgája, Eclipse is. A titokzatos, komoly, tekintélyére sokat adó férfi úgy gondolja, nagyobb csapással nem is sújthatta volna a sors, mikor pártfogoltja mindkettejüket lejáratja a démonurak előkelő összejövetelén. De, ahogy az már lenni szokott, ha az ember azt hiszi, nem jöhet rosszabb, a gondok akkor kezdődnek igazán!

Ahelyett, hogy démonnagyúri kötelességéhez híven megölné, Raenef szolgálatába fogadja a harsány, harcias természetével és lapos melleivel első látásra fiúnak tűnő, tsunderéket idéző lovagot, Erutist. Az Eclipse idegeit cincáló brigádhoz hamarosan csatlakozik Chris, a magát szuperzseninek képzelő, önelégült és pimasz főpapjelölt is, hogy együtt éljék át a kalandokat.

Hogyan lett a ma született báránynál is ártatlanabb fiúból démonnagyúr? Mi okozta előde, IV. Raenef halálát, akit a leghatalmasabbak között tartottak számon? Mit tesz Eclipse, ha választania kell egykori és jelenlegi ura közt? Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk a 7 kötet alatt, némi dráma, de annál több önfeledt nevetés közepette.

A Démonnaplóra, a legtöbb mangwhától (koreai manga) eltérően nem jellemzőek az aprólékos részletességgel kidolgozott hátterek. Ami van, az szép és tetszetős, de a hangsúlyt itt elsősorban a szereplőkre helyezték. A csinos grafikán a shoujo mangák stílusjegyeit figyelhetjük meg: óriási szemek, angyali arcocskák, chibik, virágdíszítések.

A Démonnaplót bátran ajánlom korhatár nélkül mindenkinek, aki egy kis habkönnyű szórakozásra vágyik! 

Vénia