2013. szeptember 7., szombat



Yamagishi Hokuto: Wild Fangs


Kiadás éve: 2006
Hossza: 1 kötet
Japán kiadó: Gentosha
Egyéb kiadó:-----

Fanfordítás:
Angol: Nakama
Magyar: Yaoiflowers


Egy kezdő mangaka első mangáját szeretném most a figyelmetekbe ajánlani - legalábbis alkotója még nagyon kezdő volt, mikor négy évvel ezelőtt megrajzolta. A Wild Fangs egy különös, érdekes grafikájú történet. Látszik rajta, hogy nem rutinos kéz munkája, mégis figyelemreméltó. Van valami megragadó a néha kicsit bizonytalan, de felettébb hangulatos rajzokban, a sztori pedig eredeti, jól átgondolt, kellően romantikus, bár néha kicsit szomorkás atmoszférát áraszt.
Történetünk a Gamuli királyságban, egy kitalált országban játszódik, amely legjobban a XX. század eleji Németországra emlékeztet. Ebben az időben már csak legendák élnek a nép ajkán azokról az emberekről, – a bestiákról – akik bár hétköznapi halandóknak látszottak, félelmetes szörnyekké tudtak változni. A régi korokban egy-egy mestert szolgáltak, akinek feltétlenül engedelmeskedtek. A háború során azonban rossz célra használták őket, hatalmas pusztítást vittek véghez, és mindörökre kihaltak. A fejvadászok azonban továbbra is kutatnak utánuk, hiszen a hadsereg és bizonyos hatalomra vágyó emberek számára minden pénzt megérnének.

Mao és Kiri bestiák, nagyanyjuk neveli őket egy, a világtól teljesen elzárt hegyi falucskában, ahol immáron csak ők élnek. A fiúk az idős asszony meséiből ismerik meg fajuk sajátságait és titkait. Nagyanyjuk a külvilágtól és az emberektől való félelmében választotta ezt az életet, de a biztonságért nagy árat fizetett. Egy bestia élete ugyanis nem lehetne teljes anélkül, hogy találkozna mesterével, akihez eredendően nagyon mély kötelék fűzi. A vele való szeretetteljes kapcsolat segíti abban, hogy megőrizze ember mivoltát és ne váljon öntudat nélküli, gyilkos vadállattá. E nélkül fennáll a veszélye annak, hogy megvadulnak, és többé nem nyerik vissza személyiségüket. Mao és Kiri nagymamája mester nélkül, magányosan élte le életét, soha nem változott át, és soha nem teljesedhetett ki, de unokáinak más sorsot szán. Arra bíztatja őket, hogy ha felnőnek, induljanak útnak, és keressék meg azt, akit nekik szánt a végzet.

A történet kezdetén Mao nagyanyjuk halála után egyedül veszi a nyakába a világot. A bátyja már évekkel azelőtt elhagyta a falut, Mao őt szeretné megtalálni. A védtelen tizennégy éves fiúra azonban számtalan veszély leselkedik, hiszen addigi otthonán kívül minden ismeretlen számára, és a fejvadászoktól is bőven van félnivalója. Szerencséjére már utazása elején találkozik Syon Galvával, egy furcsa, magas, szőke hajú, fekete ruhás férfival, aki egy eleven, beszélő szőrboát hord a nyaka körül. Syon egy véletlennek köszönhetően, azonnal rájön, hogy Mao bestia, és felajánlja a fiúnak a segítségét, amire annak szüksége is lesz, ha meg akarja találni a testvérét, és nem akar a fejvadászok kezére kerülni. De ki lehet valójában Syon? És hová került Kiri? A történet folyamán mindezt megtudjuk, és még sok minden másra is fény derül. Nagyon pozitív vonása a mangának, hogy a keretsztori is érdekes, kicsit fantasztikus, misztikus, s úgy koncentrál az érzelmekre, hogy közben mesél is valamiről.

Mao igazi kis uke, vékony testalkattal és hatalmas szemekkel, de mint később kiderül, ez az ártalmatlan külső elég megtévesztő. A fiúnak elszántságért és lelkierőért sem kell a szomszédba mennie, ha arról van szó. Ennek ellenére szegény egy szál magában áll a világban, s ami még nyomasztóbb, hogy csupán egyetlen esélye van a boldogságra: ha megtalálja a mesterét. Ez az oka talán a mangát belengő kicsit bús hangulatnak, és Syon múltja sem igazán irigylésre méltó, de azért ne készüljünk mély angsty drámára, mert azért némi humor is akad a történetben. Erről Gido, Syon beszélő szőrgombóca gondoskodik, aki akár a Crimson Spell-beli Ruruka unokatesója is lehetne, fekete és loboncosabb kiadásban. Mao és Syon kapcsolata kedvére lehet azoknak, akik szeretik a gyengéd, finoman bontakozó szerelmi szálakat, a védelmező hajlamú seméket.

Ami még mindenképpen említésre méltó, az a bestiák ábrázolása: ezek a szörnyek ugyanis gyönyörűek, fejformájuk kicsit hasonlít egy skótjuhászéra, de sokkal nagyobbak, hosszabb a szőrük és veszélyesebbek is.

Mint említettem, az édesbús, nem szexközpontú mangák rajongóinak ajánlanám ezt a történetet. Akár kezdő yaoisok is olvashatják, főleg, ha szeretik a science-fiction beütésű, fantasztikus-misztikus mangákat. A grafikától ne várjunk Nitta Youka-i magasságokat, de akit ez nem zavar, annak nagyon kellemes szórakozást kínálhat, egy töprengős-érzékeny hangulatú estén. 

Arita

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése