Yaoiarts

Sadahiro Mika: Rub in Love

Kiadás éve: 1999
Hossza: 2 fejezet
Japán kiadó: Magazine Magazine
Egyéb kiadó: -------

Fanfordítás:
Angol: Nakama

Egy kis olasz étteremben vidáman ünnepel három régi jó barát és egykori egyetemi évfolyamtárs. Az ünneplés oka, hogy Ruma, aki ismert forgatókönyvíró, és Hoshiko, aki pedig nagyszerű színésznő, összeházasodtak. A harmadik Taiki, aki szintén színész, de kevésbé sikeres, mint barátai. Már két éve nem ültek le így együtt, de most az esküvő alkalmával újra összejöttek, hogy felidézzék a régi szép napokat. A kellemes este azonban lidércnyomássá változik, amikor egy napszemüveget és ballonkabátot viselő idegen lép oda Hoshikohoz, és mindenki szeme láttára golyót röpít az asszony fejébe. Ruma ezután elveszíti az emlékezetét: mindent elfelejt, ami Hoshikoval, vagy a merénylettel kapcsolatos. Megdöbbentő kezdés egy yaoi mangához ugye?

A Rub in Love amellett, hogy vérbeli, néhol már-már extrém módon „akciódús” hard yaoi, kicsit thriller jellegű is, hiszen ott a kérdés, hogy miért kellett Hoshikonak meghalnia. Egy őrült rajongó akciójáról volt szó? Vagy valami más van a háttérben? Különben is, milyen kapcsolatban állt egymással Ruma és Taiki? Persze, ezek nem túl nehéz kérdések, főleg ha az ember látott már yaoit, és ismeri egy kicsit Sadahiro Mikát, tehát nem kell Sherlock Holmesnak lenni, hogy kitaláljuk a megoldást. Bár a végén van egy kis csavar, a történet elég egyszerű, azonban…

Ott vannak a képek, azok a csodálatos rajzok, amelyekről árad a vad szenvedély, az ösztönök semmilyen korlátot nem ismerő, féktelen tombolása, és egy olyan szerelem, amelyről elismerik még a résztvevők is, hogy bűnös, és biztos, hogy a pokolra jutnak érte, de… Nem lehet máshogy, mert kell, akár ha hazudni vagy ölni is kell érte, de kell a másik teste és lelke. Ehhez pedig nem kell más, csak az, hogy beismerjük, hogy így van, és utána már kézenfekvő a megoldás. A Rub in Love talán a legjobb példa arra, hogy Sadahironál mennyire nem számít semmi más, ha szerelemről és vágyról van szó, se erkölcs, semmi, csak a puszta ösztön a másik megszerzésére és birtoklására. Persze a yaoira, mint műfajra egyébként is jellemző a szerelem mindenek felettiségét hirdetés, de Sadahiro nem restelli megmutatni ennek a sötétebbik oldalát is.

A rajzolás a mangakától megszokott: egy fekete bishi itt, egy szőke bishi ott, a szokásos brutális fejekkel, tüzes tekintettel, tökéletes anatómiával, emellett természetesen a stílus nagyszerűen illik a történethez.

Hogy ezek után kinek ajánlom ezt a mangát? Először is, bárkinek, aki olvasva az előbbieket, kedvet kapott hozzá. Meg persze hard yaoi és Sadahiro fanoknak kötelező darab!

És még súgok valamit: reversible… 

Arita