2013. szeptember 4., szerda



Yamada Yugi 


Született: március 26.
Sapporo, Hokkaido
Csillagjegye: Kos
Vércsoportja: B

Becsületes szándékaim szerint a következőkben mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy elfogulatlanságomat legyűrve, hűen bemutassam sokak vitatott jelentőségű kedvencét, a Close The Last Door megálmodóját és teremtőjét, Yamada Yugit. Ha valaki már találkozott ennek a nagyszerű mangakának egyetlen munkájával is, az egészen nagy valószínűséggel nem feledte azóta sem. Ha valakinek viszont még nem volt szerencséje a művésznő keze nyomához, azt minden szavammal arra szeretném sarkallni, hogy legalább egyszer pillantson rá egy rövidke mangájára, mert ha szerelem, akkor azt az első futó afférnak hitt oneshot után tudni fogja.

Műfajilag igen összetett alkotó, de bátran leszögezhetjük, hogy a humor lételeme a karaktereinek. Olyan egyszerűséggel keveri a drámai és komikus elemeket, hogy az már mesteri. Mindamellett, hogy a karakterek szokatlan mélységekig kidolgozottak, a nem tipikusan yaoi történetek meghökkentően életszerűek, a sorsok pszichológiai precizitással megalkotott életképeket vonultatnak fel. A legváratlanabb pillanatban csapódik be egy jól irányzott térd, fröccsen el egy orr, bomlik szét egy divatos frizura vagy esik szikrázó szíveső a szobában. Azonban, hogy ez fele ennyire sem lenne hasizomtépően vicces, ha nem azzal a grafikával és összetéveszthetetlen Yamada féle stílussal lenne átitatva, mint amivel. Hiszen már eleve óriási kihívás olyan húsvér férfiakat valós, saját neműk iránt táplált érzelmekre és tettekre rábírni, mint amilyeneket a mangaka hív életre. Ezek után kézenfekvő, hogy a humor eszközéhez nyúl egy-egy elkomoruló, elérzékenyülő jelenetet férfi módjára feloldani.

Igen változatos színtereken dolgozik, nem idegen tőle se a gyerek, se a diák, se a felnőtt élet, ugyanolyan sikerrel jeleníti meg két azonos korú fiatal kapcsolatát, mint két teljesen más háttérrel rendelkező, komolyabb korkülönbséggel küzdő férfi szerelmét. Az egyetlen, amihez görcsösen ragaszkodik, az a valóság. Fantáziája egyetlen dimenzióban kalandozik, de ott olyan otthonossággal, mint amilyennel nagyon kevés női íróé. Számomra hihetetlen nagy élmény (volt) minden egyes története és figurája. Őszintén színt vallok, rengeteg esetben fordul elő velem, hogy türelmetlenül belelapozok mangákba, melyek szépnek talán szépek, de cselekmény és jellemek szempontjából borzasztóan unalmasak. Ezeket a műveket csakis egy dolog mentheti még meg: A Jelenet. Az a bizonyos egymásra találás és romantikus összeborulás, amire talán következő nap még megemlékezem egy barackos lekvárral megkent pirítós felett. (Jobb esetben.) Ehhez képest, amit Yamada kínál, az a magam fajtájának drasztikus változás. Soha, egyetlen pillanatra se lankadt a figyelmem. A bravúrosan megírt élethelyzetek, komoly, kimondatlan érzésekre épülő cselekmény annyira magával ragadott az első betűtől kezdve, hogy eszembe sem jutott sürgetni az eseményeket. A szellemes párbeszédek, karakterhű gondolatok, megfelelő időben és körülmények között bekövetkező, olvasókat libabőrkabátba öltöztető érintések, észveszejtően igazi csókok és hosszabb merengésbe taszító szeretkezések minden igényemet felülmúlták. Olyan könnyedséggel teremt néhány ecsetvonásával ezerszínű hangulatot, hogy ha egyszer az ember a hatása alá kerül, nem igen szabadul.

Amit kiemelkedő jelentőségűnek tulajdonítok Yamada esetében, az a szokatlanul egyedi rajzstílus, ami sejtésem szerint leginkább megosztja a közönséget. Elképesztőnek tartom, hogy 1997 óta szinte alig változott stílusilag, viszont technikailag és összeszedettségében sokat tisztult. Egyszerűen nagyszerű. Ez talán a legmegfelelőbb kifejezés arra, amit művel. Szereplői minden porcikájukban hordozzák azt a bizonyos eleganciát, amit lassan már az ő neve fémjelez.

A néhol elnagyolt, kidolgozatlan, végtelenségig leegyszerűsített ábrázolás egyáltalán nem válik kárára a történeteknek, sőt! Egészen pontosan olyan töltetű hangsúllyal látja el, mint amilyet megérdemel. Sok esetben nem a rajzon van a hangsúly, hanem a folyamaton, a lendületes áramláson, ahogy a gyorsabb jelenetek pillanatok alatt váltják egymást, ahogy az életben is csupán néhány felsejlő benyomás rögzül elménk mélyén. Az érző ember áll minden műve középpontjában.

A kompozíció néhol nagyon tudatos, a képregény kockái izgalmas alakzatokat vesznek fel, a fókuszpontok egy-egy finom mozdulatra, lélekig hatoló tekintetre állnak rá. Én például nagyon kedvelem a beállítások szokatlanságát. Valahogy tudatalatt képes olyannyira a hatása alá keríteni, hogy ezek az elúszó, képről kisikló ’kameraállások’ fel se tűnnek, csak visznek magukkal, sodornak a hangulattal és nem hagynak kizökkenni. Valódi mozgóképpé mosódik össze minden kockája.

Egyszerűen imádom azt a tehetségét a, ahogy felépíti a jelenteket. A könnyed komédia bukdácsolását olyan mozzanatok törik meg, amitől az ember elképedve kap összeszoruló szívéhez. A váratlan komolyság alkotta éles kontraszt, pörlekedő hangzavart feltépő csend a felszínre bukó érzelmeket olyan formában tárja elénk, amitől ott és akkor mindennél szebbnek találjuk a grafikát. Szereplői külsőleg, belsőleg is igazi férfiak. Nincs seme, uke sztereotíp ábrázolás; a testek arányosak, kidolgozottak, személyes örömömet szolgálva férfiasan szőrösek ott, ahol kell. Azok a bizonyos akciók pedig izzasztóak. Képes a részletekbe menő naturalizmust félretéve is olyan hot eksönöket kreálni, amitől néha elakad a lélegzetem. Vagyis ami leginkább erőssége az ’előjáték’, az érintés, a mások számára néha láthatatlan jelentősséggel bíró mozdulat és tekintet. Észveszejtő.

Attól függetlenül, hogy leginkább rövidebb lélegzetvételű, pár fejezetes mangákat rajzol, minden egyes története önálló remekműként is megállja a helyét. A kapcsolatok múltjára visszaemlékezések derítenek fényt, a cselekményt őszinte, intim monológok teszik egésszé. 2 kötetnél hosszabb sorozat egyelőre nem lelhető fel tőle, de jellemző rá, hogy későbbi műveiben feltűnnek régebbi szereplők, bonyolódó sorsok. (Ilyen az egyik személyes kedvencem, a Chiisana Glass no Sora főszála, amelynek hányattatott előéletű főszereplője kap egy újabb esélyt a boldogságra a Mizu Nurumuban.) Szóval a 10 év alatt folyamatosan hozza a formáját, és legnagyobb örömömre, évről évre termékenyebb.

Megkockáztatom, hogy első műve a Kegarasu című oneshot lehetett, mert számomra az egy picikét kilóg a sorból, de nem találtam hozzá kiadási évet. Ami viszont biztos, hogy 1997-ben a Reizouko no Naka wa Karappo mellett a Kibishi no de Aru című kötet kerül ki kezei közül, amelynek több, különálló rövidebb sztorira tagolódó felépítési mintája későbbi munkái során is megfigyelhető. Már rögtön az első történet igen emlékezetes (igazából egyszerűen mind az!), amiben egy diák ismerkedik a homoszexualitás szokatlan gondolatával és egyszeriben tapasztalatával is, mikor a szomszédba egy fiatal meleg pár költözik. Két év múlva a Laugh Under The Sun jelenik meg, ami azóta már licensz alá is került a June jóvoltából. Ez a kötet a felelősségteljes Chika és egy Shouei nevű 25 éves semmirekellő történetét dolgozza fel, aki egy traumatikus gyerekkori élmény után úgy dönt, hogy örökre felhagy szenvedélyével, a boxolással, és inkább gazdag nőkkel múlatja az idejét. A kérdés csak az, hogy végül képesek-e együtt megvalósítaniuk gyerekkori álmaikat vagy már túl késő változtatni? (Érdekessége, hogy a két szereplő még feltűnik a 2000-ben kiadott Chiisana Glass no Sora című kötetben is.) Másik 1999-es munkája, a Boku ni datte Iibun ga Aru két kisvárosi fiú Tokió iránti reménytelennek tűnő sóvárgását, és a felszín alatt zajlódó lázadását jeleníti meg fizikai és érzelmi korlátaikkal szemben.

2000 tagadhatatlanul sikeres év volt Yamada számára. A Don’t Blame Me két kötete mellett megalkotta a Chiisana Glass no Sora-t, s ezzel egyidejűleg Naoki figuráját, akinek karaktere részletekbe menően kidolgozott és nem mindennapi. (De erről még szólok, mert mindenképp megérdemel egy külön ismertetőt.) Emellett még 6 másik rövidebb yaoi szál kap helyet az ugyancsak June által licenszelt műben. Van ott minden, bolti raktárban véghezvitt terméktesztelés, nagybetűs TRAGÉDIA (= merevedési diszfunkció), felettébb izgalmas nosztalgiázás (Kousuke és Ichirou ellentmondásos kapcsolata végül a Yarashii Hirusagariban teljesedik be), egy egész fejezetet felölelő vad, frusztrált fantáziálás a zongora árnyékában, paranoid tanárszerelmes, melegségére hirtelen ráébredő túlfűtött jó barát, s mindez utánozhatatlanul komikus formában. Alig egy év múlva megszületett a már fentebb említett Chiisana Glass no Sora, Naoki kálváriájának „folytatása”, a Mizu Nurumu. A kötet ezen kívül tartalmaz még egy 3 fejezetes melléksztorit is, amiben az igen furcsa ízléssel és végtelen szereleméhséggel megáldott 18 éves kalligráfia oktató Yuusuke egy borús, esős napon ismét szerelmes lesz. De most úgy igazán. Egyetlen dolog hibádzik. A szerelmetes fél, egy férfi. Méghozzá 38 éves, gyerekes családapa, aki akkor 1 hónapja vesztette el ex-feleségét és döntött úgy, hogy visszatér szülővárosába felnevelni kisfiát. És ezzel alig árultam el valamit… Érdemes elolvasni. Magával ragadó történet, szerethető figurák és a jól ismert lélektani hadviselés. Dráma és komédia kevés helyen fér meg olyen tökéletes összhangban, mint Yamada ujjaiban. A Yarashii Hirusagari is egy zsúfoltabb kötet, amely 6 különböző történetet foglal magába. És a legzseniálisabb, hogy egytől egyig fantasztikusak (Love In The Afternoon, I Dont Mind If You Are A Man, Love’s Worries, Kana And Patience, Why Is There No Iced Beer, Bring Me To Edge Of The World).

2001 meghozta első később képernyőre vitt művét, a Close The Last Door-t, ami egy kilátástalannak tűnő szerelmi háromszög sorsát tárja elénk. Nagai Atsushi legjobb barátja, Saitou Tosjika esküvője után kénytelen halál részegen beismerni a bárpultot támasztva, hogy gyengéd érzelmeket táplál a frissen nősült fiú iránt. A reménytelenség és agónia legmélyebb bugyraiból zökkenti ki Honda Kenzou, az egyik esküvői vendég, akit attól a naptól kezdve akarva sem képes elfelejteni.

Habár szerintem az OVA nem képes kifogástalanul átadni azt a fajta összetettséget és fokozott élményt, mint amit a mangában tapasztalhattunk, a végeredmény mégis a helyén van.

Nagai szinkronhangja Kenichi Suzumura, aki rengeteg dráma cd-hez adta eddig nevét, ilyen például a Casino Lily, amiben Magirát szólaltja meg. De ennél talán még jelentősebb Honda seiyuu-ja, aki olyan karaktereknek kölcsönözte a hangját, mint Iwaki-san a Haru wo Daiteitából, Dante a Devil May Cry-ból, Seichirou Aoki az X-ből és még hosszan sorolhatnám.

2002 ugyancsak termékeny év volt a művésznő számára, hiszen megjelenítik a Warera no Mizu wa Doko ni Aru, Hatarakimasen! és Seinen 14 Sai című 1 kötetes mangáit. Az utóbbinak fő történetszálát két iskolás kölyök viszi, akik hosszas erőlködés után, de végül sikeresen egymásra találnak. Azonban ezek után sincs idilli nyugalom és szentimentális vallomásozás, ugyanis Machidanak és Itounak is ugyanaz a vágya: magáévá tenni a másikat. Férfiként! Vajon ki adja be elsőként (szó szerint) a derekát? Az Into Your Heart Through The Door két testvérként felnőtt fiatal férfi ellentmondásos viszonyáról szól, akik 10 év hallgatás után ismét találkoznak, és ezzel Shouichi élete fenekestül felfordul. Megrohanják az emlékek, a bűnös vágyakozás, ami még 19 évesen kényszerítette néma vezeklésbe, de továbbra is minden büszkeségével és erejével azon van, hogy örökre elüldözze Junjit maga mellől. Ezzel szemben a rövidebb oneshotokat tartalmazó The Miracle Of Christmas sokkal könnyedebb, habár szerintem Yamada bele is feszülhetne, akkor sem lenne képes felszínes és felejthető művet alkotni. A 2004-es Doushite Namida ga Derunokana és Ohikkoshi? mellett a Picnic néven kiadott mű igazán izgalmas és szórakoztató darab. Oikawa, aki nem csekély 18 éve alatt még csak egy szájra puszit sem adott senkinek, reménytelenül beleszeret példaképébe, Hashimotóba, aki vele ellentétben figyelemre sem méltatja, ugyanis jobban el van foglalva kielégíthetetlen szexuális étvágyával, amit lépten-nyomon csinosabbnál csinosabb fiúkkal csillapít. Őrült kapcsolatuk alakulásába enged betekinteni ez a néhány fejezetes kötet, és nem is akármilyen módon. Hisztériaveszélyes komédia.

Sajnálatos módon a Dare ga Omae wo Sukida to Itta kötet és Ai ga Doushita oneshot sincs még angolra fordítva, így ezeket pusztán megemlíteni tudom. A 2006-os Yume wo Miru Hima mo Na-t viszont annál jobban ismerem, és hát ugyancsak ismételni tudom magamat: El Kell Olvasni! Yoshitaka mióta az eszét tudja pilóta szeretne lenni, így fiatalon beiratkozik egy repülésmérnöki középiskolába, amely révén megismeri a hallgatag Kawamurát. Ennek a történetnek a kibontakozása egyáltalán nem szokványos. Nem kezdődik azzal a bizonyos „megláttam és azonnal beleszerettem” klisével, hanem igazi, nehézségekkel teli és hosszú életutat járnak be a szereplők mire bekövetkezik a felismerés. Ráadásul ez a műve egész szemléletes példája annak, ahogy Yamada dolgozik. A sztori nem légből kapott, a monológok és párbeszédek komoly háttéranyagra épülnek, szóval akár azt is elhinném, hogy fogta magát beiratkozott egy hogyan-tanuljunk-meg-repülőgépet-vezetni gyorstalpaló tanfolyamra. 2007-es Ashita Naki oneshotja mellett megjelent még az Arineai Futari, a Darenimo Aisarenai és a Takaga Koidaro című kötete is. Legutóbbit a Dangerous Pleasure fordítja, ami már most igazán ígéretesnek tűnik. Ebben a munkában viszont a mangaka Aida Saki terveit rajzolja papírra, és hát mit ne mondjak, kitűnő párosítás. Kurata Izumi egyedül neveli kisfiát, Makotot, ugyanis felesége életét vesztette a szülésnél. Azóta annak testvére, a hírhedt yakuza, Sawaragi visel gondot biztonságukra és boldogságukra egyaránt. Egy napon viszont - mikor is a manga kezdetét veszi -, feltűnik Izumi egyik régi ismerőse, Shin, akivel 12 éve csúnya véget ért barátságuk. A levegő csak úgy izzik a férfiak között…

Azt hiszem nincs értelme tagadni, hogy legjobb szándékaim szerint sem voltam képes elfogulatlan ismertetőt összerakni a mangaka munkásságáról, de be kell valljam, hogy én hihetetlenül élveztem ezt a rövidke áttekintést. Remélem néhányatok kíváncsiságát is sikerült felkeltenem leplezetlenül ódai stílusjegyeket magánviselő ajánlómmal, ugyanis Yamada Yugi igazán megérdemli a figyelmet. Hogy kinek ajánlom? MINDENKINEK! :} 


Művei: 


1997. Kibishi no de Aru (Magazine Magazine), 1 kötet
Scanlation: Obsession
1997. Reizouko no Naka wa Karappo / The Fridge Is Empty (Scholar, Gentosha), 2 kötet
Scanlation: - 
1999. Taiyou no Shita de Warae / Laugh Under The Sun (Houbunsha), 1 kötet
Scanlation: -
1999. Boku ni datte Iibun ga Aru / I too have a word to say about it (Houbunsha), 1 kötet
Scanlation: Obsession 
2000. Chiisana Glass no Sora / Glass Sky (Houbunsha), 1 kötet
Angol kiadó: June
2000. Ore wa Warakunai / Don’t Blame Me (Houbunsha), 2 kötet
Angol kiadó: June
2001. Mizu Nurumu / Spring Fever (Houbunsha), 1 kötet
Angol kiadó: Deux Press
2001. Yarashii Hirusagari (Takeshobou), 1 kötet
Scanlation: Fushichou
2001. Saigo no Door wo Shimero! / Close The Last Door! (Biblos), 2 kötet
Angol kiadó: June
2002. Seinen 14 Sai / He Is The Younger Rising Generation Of 14 (Scholar, Gentosha), 1 kötet
Scanlation: Obsession
2002. Warera no Mizu wa Doko ni Aru / Dry Heat (Houbunsha), 1 kötet
Angol kiadó: June
2002. Hatarakimasen! (Tokuma Shoten), 1 kötet
Scanlation: -
2003. Into Your Heart Through The Door (Biblos, Libre Shuppan), 1 kötet
Scanlation: Eastern Blue
2003. Yume ga Kanau Juunigatsu / The Miracle Of Christmas (Takeshobo), 1 kötet
Scanlation: Loveless
2004. Doushite Namida ga Derunokana / Why Do You Drop Tears? (Gentousha), 1 kötet
Scanlation: Fushichou
2004. Picnic (Houbunsha), 1 kötet
Angol kiadó: June
2004. Ohikkoshi? (Hakusensha), 1 kötet
Scanlation: -
2005. Dare ga Omae wo Sukida to Itta / Did I Ever Tell You That I Love You? (Takeshobo), 1 kötet
Scanlation: -
2006. Yume wo Miru Hima mo Na / There Is Even No Time To Dream (Futami Shobou), 1 kötet
Scanlation: Nakama
2006. Ai ga Doushita (Takeshobo), oneshot
Scanlation: -
2007. Arienai Futari / Unexpected Couple (Takeshobo), 1 kötet
Scanlation: Fantasyshrine
2007. Ashita Naku / I’ll Cry Tomorrow (Take Shobou), oneshot
Scanlation: Aarinfantasy
2007. Darenimo Aisarenai / No One Loves Me (Libre Shuppan), 1 kötet
Scanlation: Attractive Fascinante
2007. Takaga Koidaro / It’s Only Love (Libre Shuppan), folyamatban
Scanlation: Attractive Fascinante
????. Kegarasu / The Crow (…), oneshot
Scanlation: SOUL.ly PASSION.ate. 


Miharu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése